Ha a címben felsorolt rengeteg felület mindegyike egyformán alkalmas lenne az összes kommunikációs feladatra, akkor egyszerűen nem lenne belőlük ennyi féle. Muszáj valamivel megkülönböztetniük magukat egymástól, különben mi oka lenne a felhasználóknak még egy platformon regisztrálni? A platformok közötti különbségek viszont nem csak a felhasználókra hatnak, hanem a hirdetőkre is. Cikkünk célja, hogy segítsen a döntéshozásban, hogy milyen feladathoz melyik csatornát válasszuk hirdetőként.
Forrás: OOSGA Tokyo
A fenti ábrán az látható, hogy a magyar felhasználók ideje átlagosan hogyan oszlott meg az elmúlt években a népszerű platformok között. Még mindig a Facebook-ot használjuk a legtöbbet, az Instagram és a TikTok gyakorlatilag megegyező fogyasztást tud felmutatni, míg a LinkedIn továbbra is mindössze 10% körül mozog.
Azonban a „mennyit?” kérdésen túl az is fontos, hogy „kik?” és „hogyan?” fogyasztanak tartalmat a felületeken. Az alábbiakban olyan platformspecifikus univerzálékat gyűjtöttünk össze, amelyek segítenek az eligazodásban.
Instagram és TikTok
Ezt a két platformot gyakran vesszük egy kalap alá, mert sok szempontból hasonlóan használják őket a magyarok. Mindkét felület mobilos tartalomfogyasztásra lett tervezve, és a gyors egymás utáni impulzusokra építi a felhasználói élményt. Ráadásul most már a formátumok is hasonlóak, az Instagram tele van rövid álló videókkal, a TikTok-ra pedig egyre több fotót töltenek fel. Érdekesség: egy korábbi kutatásból az derül ki, hogy az Instagram-on hosszabb ideig nézzük a videókat, mint TikTok-on.
Amire igazán jók ezek a platformok: a márkaépítéshez mindkettő szuper eszköz. Egyszerű üzenetekkel, amelyeket sokszor mutatunk meg a közönségünknek, hatékonyan támogathatjuk a márkaismertség növelését.
Amiben kevésbé jók ezek a platformok: mindkét platform addig teljesít jól, ameddig a figyelem felkeltése a cél. Annak fenntartásában már sokkal kevésbé hatékonyak. Ez nem is csoda, hiszen a teljes felhasználói élmény a sűrűn váltakozó impulzusokra épít. Ha mélyebb tartalom vagy vásárlás fele tereljük a felhasználókat a csatornáról, akkor megtörik az impulzusok ritmusa. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy se a TikTok, se az Instagram nem igazán alkalmas forgalomterelésre. Hiába kattintanak át a felhasználók, ha pillanatokon belül elvesztik az érdeklődésüket, és visszafordulnak.
A közel 6 milliós magyar regisztrált felhasználójával még mindig a Facebook a legnépszerűbb social media csatorna az országban. Ez viszont nem jelenti azt, hogy feltétlenül a legnépszerűbb is. A fiatalabb generációk jellemzően olyan csatornákon aktívak, ahol pl.: a szüleik kevésbé vannak jelen. Ezt az is igazolja, hogy a mai napig sokan lépnek be a Facebook felületére desktop-ról, ami egyértelműen az idősebb korosztály tartalomfogyasztási szokásaira jellemző.
Amiben igazán jó ez a platform: az a forgalomterelés. A Facebook felületén a kezdetektől fogva találkozhattak hosszabb tartalmakkal a felhasználók, pl.: hírportálok cikkeivel. Éppen ezért ez a felület kimondottan alkalmas bővebben kifejtett információk átadására, vagy webáruház felé történő terelésre.
Amiben kevésbé jó ezt a platform: az a fiatalok elérése. 30 éves kor alatt általában nem futtatunk hirdetéseket a Facebook felületén. Tapasztalataink alapján ezek hatásfoka általában elmarad az elvárásoktól.
A LinkedIn tartalmakat egészen máshogyan fogyasztjuk, mint az eddig felsorolt social media csatornákat. A Microsoft sokat dolgozott rajta, hogy ne csak egy CV gyűjteményként tekintsenek a felhasználók a felületre, és globálisan ez a pozíció váltás egyértelműen működik is. A magyar piacon viszont egy kicsit lassabb történnek a dolgok, a regisztrált felhasználók átlagosan heti negyed órát töltenek a felületen.
Amiben igazán jó ez a platform: az a munkakör alapján részletesen beállítható célzás. A cikkben felsoroltak közül ez az egyetlen olyan social media felület, ahol a felhasználó motivált abban, hogy minél részletesebben feltüntesse a munkakörét. Ez rendkívül értékes információ, ha valamilyen szűkebb szakmai területre szeretnénk célozni.
Amiben kevésbé jó ezt a platform: az a hirdetések költsége. Mivel kevés időt töltenek a platformon a felhasználók, ezért kevés alkalma van a rendszernek hirdetéseket mutatni nekik. A kevés elérhető hirdetési felület magas licit versenyhez vezet, azaz a hirdetők egymásra licitálnak az elérhető helyekért.
A gyakorlatban persze igen ritka, hogy csak egy-egy csatornát használjunk a kommunikáció során, érdemes ezeket kombinálni. Érdemes olyan stratégiát tervezni, ahol a felületek úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy abból végül egy összefüggő felhasználói út lesz.
Reméljük, hogy hasznosnak találtad cikkünket! Illetve ha az olvasottak alapján felkeltettük az érdeklődésed, akkor vedd fel velünk a kapcsolatot, és segítünk a marketingstratégia tervezésben.
