Gondolkodtál már azon, hogy vajon hirdet-e a konkurenciád, és ha igen, akkor mit? A Meta csatornáin (azaz a Facebook és Instagram oldalak esetében) ez publikus információ. Ráadásul ingyen és mindössze néhány kattintást követően lekérdezhető a Meta Ad Library felületén. Érdemes végig olvasni cikkünket, mert nem csak azt mondjuk el, hogy hol találod az információt, hanem azt is, hogy hogyan értelmezd azt.
Meta Ad Library használata
A böngésző keresőjébe beírva a Meta Ad Library kifejezést könnyedén megtalálhatod a felületet. A megnyitás után az oldalon azonnal egy szűrőt látsz majd, amibe beírhatod a konkurencia nevét.
Mielőtt a rendszer megengedné, hogy belekattints és írni kezdj az oldalon megjelenő keresőbe, először ki kell választanod a kategóriát, amin belül látni szeretnéd az eredményeket. Ehhez az “Ad category” legördülő menüjére kattintva az “All ads”, azaz összes hirdetést válaszd ki!
Ezt követően megnyílik a lehetőség a keresősávban történő gépelésre. A példához most a Pizza Hut Magyarország hirdetéseire kerestünk rá, de bármilyen oldal címét megadhatjuk. Amennyiben tartozik hozzá Meta hirdetési fiók, a rendszer fel fogja ajánlani a hirdetők között.
A hirdető nevére kattintva máris láthatóvá válnak az oldalhoz kapcsolódóan futó hirdetések. A képen nyíllal jelzett “results” mellett látható szám azt mutatja, hogy hány találatot listázott nekünk a rendszer. Példánk esetében ez 140 db hirdetést jelent, és az oldalon görgetve ezeket egyesével is megnézhetjük.
Megjelenő hirdetési információk értelmezése
Érthető okokból a megjelenő hirdetések adatai csak részben nyilvánosak, például a hirdetési budget olyan szenzitív információ, amit nem láthatsz majd.
Az Library ID alatt láthatjuk viszont azt, hogy:
- a hirdetés aktív vagy inaktív állapotban van. A példánk esetében ez aktív, tehát jelen pillanatban is fel-fel tűnik a beállított közönség számára.
- Látjuk azt is, hogy mikor indult a kampány,
- továbbá milyen platformokon fut. A példánk esetében ez a Facebook és az Instagram. Itt egyébként további két kategória is elérhető, de ezeket csak ritkábban használjuk, most nem térünk ki rájuk.
- Az utolsó információ pedig arról szól, hogy hány hirdetés használja ugyanazt a képet és szöveget.
Ha most felmerült benned, hogy miért használja egy márka ugyanazt a képet és szöveget több különböző hirdetésnél is, akkor erre a válasz a szegmentáció. Bizonyos esetekben érdemes vizsgálni, hogy ugyanarra a tartalomra hogyan reagálnak eltérő csoportok. Például sokszor fut külön kampány a vidéki nagyvárosokra, és Budapestre. Így később összehasonlíthatóak az eredmények. De szegmentálhatunk életkor, érdeklődés, korábbi viselkedés, és még sok más szempont alapján is. Ha érdekel a téma, akkor érdemes az algoritmusokkal kezdeni a tájékozódást.
A “See ad summary” gombra kattintva máris láthatod, hogy melyik hirdetések használnak vagy használtak azonos szöveges és vizuális elemeket. A példánk esetében négy ilyen volt.
De ami igazán érdekes az a “See ad details” gomb lekattintásával jelenik meg.
Ezen a ponton beleláthatunk a célzási beállításokba is: Láthatjuk milyen városokban fut a hirdetés, melyik korosztály látja azokat, melyik nemre vannak targetálva, és hány felhasználót értek el (ebből egyébként már lehet következtetni a budgetre is). Sőt azt is megmondja nekünk a rendszer, hogy korosztályonként, és nemenként mekkora volt az elérés.
Reméljük hasznosnak találtad cikkünket! Ha profi hirdetésekre vágysz, akkor pedig vedd fel velünk a kapcsolatot, vagy csak pörgesd át esettanulmányainkat egy kis inspirációért!