“Már hirdettem Facebookon, nem jött be.” – Változó szórenddel ugyan, de már sokszor hallottuk ezt az állítást. Az sem ritka, hogy egy kis beszélgetés után kiderül az eredménytelenség oka, így arra gondoltunk, hogy egy cikkben röviden foglalkozunk néhány, a hirdetésekhez beállítható algoritmus működésével. Szigorúan érthetően fogalmazva, mert ez is egy olyan kifejezés amit gyakran hallani, de csak kevesen értik a jelentését.
Hogyan definiálható a hirdetési algoritmus fogalma?
Kíváncsiságból megkértük a Chat GPT-t, hogy válaszoljon erre a kérdésre, és a következő választ kaptuk:
“A hirdetési algoritmus olyan szoftveres algoritmus, amelyet a reklámok megjelenítésének és célzottabb elérésének automatizálására használnak az online hirdetési platformokon és weboldalakon. A célja, hogy a hirdetések relevánsak legyenek a felhasználók számára, növelve ezzel a hirdetők eredményességét és a felhasználói élményt.”
Szakmai szemmel nézve ez egy teljesen korrekt megfogalmazás, de az az érzésünk, hogy egy laikus számára kicsit mégis megfoghatatlan. Éppen ezért ahelyett, hogy a “mi az az algoritmus?” kérdésre igyekeznénk válaszolni, inkább a “hogyan működik?”-el foglalkozunk a továbbiakban.
Reach: a “legbutább” algoritmus
Az alábbiakban a META rendszerében kiválasztható algoritmusok egy részét vizsgáljuk, de a leírt gondolatok gyakorlatilag univerzálisnak tekinthetőek más platformok esetében is. Persze mindenki igyekszik a saját szolgáltatásait kicsit másképp elnevezni – hogy valahogy megkülönböztesse magát – de a működésben csak kevés a valódi eltérés.
De térjünk is a tárgyra! Az első alanyunk a reach, magyarul az elérés célú algoritmus. Azért innen indulunk, mert ez a beállítás összesen egyetlen szempontot vesz figyelembe: a lehető legtöbb célcsoporthoz tartozó felhasználót igyekszik elérni a megadott hirdetési keretből. Ez a beállítás nem veszi figyelembe a felhasználók korábbi viselkedését, nem célja, hogy bármilyen interakciót váltson ki. A kérdés, hogy a Te vállalkozásod számára is mindegy-e, hogy valaki délután négykor a kanapén böngészve, vagy hajnali négykor ittasan tömegközlekedve látja-e a hirdetésed?
Előnye viszont, hogy rendkívül olcsó a többi lehetséges beállításhoz képest. A Facebook esetében (jelenleg) jellemzően 0,2-0,5 Ft között mozog egy felhasználó elérésének költsége. Illetve a beállítása során kiválasztható az is, hogy hányszor mutassa meg ugyanazt a hirdetett tartalmat egy felhasználónak. Tehát leginkább arra használható, hogy olcsón és sokszor lássa a user a márkád logóját vagy üzenetét, és tudat alatt megjegyezze, ismerős legyen neki. Így amikor később felszólítod a vásárlásra, akkor könnyebben kattint majd.
Engagement: ha a lájkgyűjtés a cél
Az interakciót támogató, azaz engagement célú hirdetések esetében a tartalmadra több reakció és komment érkezik majd, mintha elérési célt állítottál volna be. Ez a beállítás már azt is figyelembe veszi, hogy olyanoknak mutassa meg a tartalmat, akik a korábbi online viselkedésed alapján várhatóan interaktálnak majd azzal. A Facebookon indított reakciógombos szavazások esetében ez a legjobb választás.
“De ha ennyi lájkot hoz, akkor miért nem ezt használjuk mindenhol?” – merülhet most fel benned. Ennek két oka van, az egyik elég nyilvánvaló: sokkal drágább, mint elérésre hirdetni. Itt nehezebb pontos összeget mondani, de jellemzően pár 10 Ft-ba fog kerülni neked egy lájk vagy komment. Ennek egyszerűen annyi az oka, hogy a célközönségednek csak egy kis szelete lesz könnyen rávehető az interakcióra, és ők se a nap bármely pillanatában. Tehát kevesebb reklámhely közül választ az algoritmus, azaz csökken a kínálat, és ahogy ez az élet más területein úgy itt is az árak emelkedéséhez vezet.
A kevésbé nyilvánvaló ok, amiért nem kizárólag ezt a hirdetési beállítást használjuk, hogy nem fog eljutni a teljes közönségedhez. Ha például 50.000 fős a közönséged, akkor lehet, hogy abból csak 500-an felelnek meg az algoritmus által támasztott elvárásnak. Mert mondjuk 30-as férfiakat akarsz megszólítani akik nagy átlagban nem szoktak kommentelni. Ha tehát csak engagement célú hirdetéseket használsz, akkor a teljes közönségednek mindig csak ugyanazt a kis szeletét fogod elérni, a többiek sosem hallanak majd rólad.
Traffic: amikor a webes forgalmat akarod támogatni
Mai utolsó alanyunk a traffic, azaz forgalomterelési célú algoritmus. Ez a beállítás már nem csak egy akármilyen interakciót céloz, a hirdetésedet olyanoknak mutatja meg, akik a korábbi viselkedésük alapján várhatóan átkattintanak majd a weboldaladra. Mi leginkább blog cikkek hirdetéséhez szoktuk használni.
Az előzőek alapján már talán nem lep meg, hogy egy ez jellemzően még drágább, mint az interakciót támogató hirdetések. “Persze, hiszen még tovább szűkíti a közönséget.” – gondolod és részben igazad is van. De minek írnánk erről az algoritmusról, ha összesen ennyi lenne a különbség? Igazából egy másik szempont miatt választottuk ezt bemutatásra. A forgalomterelés azért drága, mert kivezet a platformról. Amíg a weboldaladat böngészi a felhasználó, addig nem fog más reklámokat megnézni a Facebook hírfolyamában, tehát a META se keres rajta.
Ha az eddig olvasottakat még sosem magyarázták el neked és most felmerült benned, hogy vajon kókler-e a marketingesed, akkor olvasd el, hogy milyen intő jelekre érdemes figyelni!
Bízunk benne, hogy ezen a három beállítási lehetőségen keresztül sikerült kicsit átláthatóbbá tenni a social media hirdetések világát! Akadna még bőven más algoritmusok is, ha szeretnéd, hogy azokkal is foglalkozzunk, akkor hagyj nekünk egy kommentet, vagy vedd fel velünk a kapcsolatot!
